2013. október 27., vasárnap

Vasárnapi cukiság



Rég volt már vasárnapi cukiság bejegyzés, és mivel most épp van is némi aktualitása, gondoltam hozok Nektek néhány képet - képeket "kis családunk" legújabb tagjáról és egy kis "mesét"





Történt ugyanis, hogy múlt vasárnap reggel kimentem a városunkban található "lengyel piacra", mert még sosem voltam ott. Túl sok dolgot nem vásároltam (konkrétan 2 pár zoknit és egy sütőtököt), de amikor hazaindultam, a forgalmas út szélén egy apró kiscicát láttam bandukolni. Megálltam és figyeltem, vajon tartozik-e valakihez, de össze-vissza követett embereket, miközben nem kellett senkinek. 
Tanakodtam, mitévő legyek. Szeretem az állatokat, gyakran próbálok segíteni az állatvédő szervezeteknek is, ekkor viszont elméláztam, hogy elmondhatom-e magamról igazán, hogy állatbarát vagyok, ha az utcán hagyok egy elhagyott kis kölyök állatot? 
Nos, igen, a választ mindenki sejtheti, a piacozásról egy kiscicával tértem haza. Az eredeti terv az volt, hogy kivisszük anyuékhoz megőrzésre, majd keresünk neki új, gondoskodó gazdit. 




Persze ez módosult, mert teljesen beleszerettünk :-)
De csak mi ketten, Jäger nem rajongott túlzottan a kis betolakodóért. Sőt, majd' egy napig minket is utált, hogy hogyan merészeltünk még egy macsekot a lakásba hozni, oda, ahol ő az Úr. 
Segítséget kértem Djkatytól, mivel tudom, hogy neki is két cicája van, hogy hogyan lehet összeszoktatni az állatokat, mert megtartani csak akkor akartuk, ha Jäger megbékél a helyzettel - persze reménykedni inkább abban reménykedünk, hogy egyszercsak igazán jó barátok lesznek. 




Nos, nem ment könnyen, Jäger nem adta olyan könnyen magát... Nagy szerelem még most sincs, de már nyugodtan esznek egymás mellett és néha kergetőznek egyet. 




A kiscica pedig nagyon jól érzi magát nálunk :-)
A doktor bácsi szerint egészséges, mivel még fiatalka, 2 hét múlva kaphatja meg az első oltását. Kislány, amit a hozzáértők már a bundájából láthatnak, mert ez a teknőc-tarka szín csak a lány cicáknál fejlődik ki. 

Imádnivaló kis macsek, alig van hangja és szinte mindent elvisel. Hősiesen tűrte még a fürdetést is, csak az öblítésnél nyávogott picit. 

Szeret bebújni a jó puha takaróba:




Szeret hemperegni:






bocsi, nagyon sütött a nap

Játszani:




No és számítógépezni is szeret:




Be kell valljam, ez a kis apró lény teljesen elvarázsolt! 
Amikor nézem, ahogy önfeledten játszik, mindig eszembe jut, hogy mi visz rá egy "embert" arra, hogy egy ilyen ártatlan lényt az utcára dobjon? 
Hisz olyan kis aranyos, olyan önzetlenül szerető lény! Amikor bemegyek a szobába és ránézek, már dorombol :-) Látszik rajta, hogy hálás, hogy jó helyen lehet, feltétel nélkül bízik bennünk, mi pedig próbáljuk megszolgálni ezt a feltétel nélküli szeretetet, hisz tudjuk, hogy amit egyszer megszelidítettünk ...



Ti fogadtatok már be utcáról állatot?

33 megjegyzés:

  1. nagyon cuki cica nekem is van ehhez hasonló macskám mancsnak hívják :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a nevében is :-)
      Ilyen a bundája a Tiédnek is?

      Törlés
  2. De aranyos O.O Én sem értem, hogy kis állatot hogy tudnak kirakni, bár csecsemőkkel is megteszik manapság...no mindegy, nagyon édes, és a szőre mintázata nagyon furcsa, olyan egyedi. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, ne csodálkozzunk az állatok kidboásán, ha némely "ember" ezt a saját gyermekével is megteszi...
      Már régen is nagyon tetszett az ilyen színű macska, nem gondoltam, hogy valaha is lesz ilyenem :-)
      Egyébként tényleg nem ritkán látni ilyen mintás macsekot, de ha szoktad olvasni, Djkaty Maszat cicája is pont ugyanilyen teknőctarka :-)

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Élőben pedig méginkább, egyszerűen imádom, ahogy rám néz, nagyon édes :-)

      Törlés
  4. Jaj de kis aranyos:) Remélem Jäger megszereti, olyan kis aranyos. Mi lett végül a cicus neve?
    Mi a kis tacskónk fogadtuk be az utcáról. Azóta is úgy bújik apuhoz ha van lehetősége mint egy kiscica. Talán soha nem felejti el, hogy Ő hozta haza. Viszont az akkori német juhászunk nagyon nem örült a picinek, de szerencsére amint rájött hogy őt is ugyanúgy szeretjük akkor már békesség lett:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, tényleg a neve kimaradt! Brandy-nek neveztük el, hogy passzoljon a neve Jägeréhez.
      Egyetértek, tuti megjegyzi az állatka, hogy ha valaki jó volt hozzá, örökké hálás lesz!
      Én is látom, hogy Jäger sokszor csak figyel, amikor a picit babusgatjuk, úgyhogy mi is figyelünk rá, hogy vele is foglalkozzunk, ő is érezze, hogy szeretjük.

      Törlés
  5. nagyon édes. imádom a macskákat. :)
    majd idővel tuti összeszoknak ám:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bízunk benne mi is! Jó lenne látni, ahogy kedvesen összebújnak, mosdatják egymást ...

      Törlés
  6. Úgy látom nagyon hasonló a laptopunk és még a cicánk is!:)) De tényleg, az én Lusien macskuszom is szinte ugyanígy néz ki!!
    Van már neve az új családtagnak?
    Remélem a te cicád "nem növi ki" ezt az bújós, szeretetre éhes természetét mert az enyém sajnos, a maga 13 évével már igencsak "magának való" :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mennyi hasonlóság :-)
      A cica neve kimaradt a bejegyzésből, talán azért, mert még én sem szoktam meg a nevét, csak 2 napja találtuk ki, hogy Brandy legyen (először jobb szerettem volna neki valami magyar cica nevet, de ez legalább illik a nagytesó nevéhez :-)
      Hát ő még nagyon pici, most még hihetetlenül bújós, egy 13 éves cica már jobb szereti, ha békén hagyják. Jäger sem igényel ennyi simogatást, mint a picur... Ő inkább azt szereti, ha elnyúlhat a lábunkon és rajtunk szunyókálhat.

      Törlés
  7. Ittenem, a kis tarka tündérbogyó!!!!!!! Nagyon édes!!!! :)))))))))
    Soha nem tudtam megérteni ezeket az embereket, különböző kínzási módszereket vetnék be ellenük, de ezt már a düh mondatja velem :(
    "Sajnos" macskamentők vagyunk, a meglévő 4-ből 3 mentett cica. Az összeszoktatás nehéz dolog, minden egyes új jövevénynél az elejéről kellett végigcsinálnunk, a vinnyogások és fújások nem éppen kecsegtetőek, de az együtt etetés tökéletes kiindulópont :)
    Sok szerencsét és sok boldogságot ezzel a miniciccel!!!!! :))))))))))
    Pusza: Reni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ejha, szép kis állatállományotok lehet! :-)
      Mivel lakásban élünk, ezért nem tudok annyi állatot hazacipelni, de anno, amikor még otthon laktam anyuék családi házában, én is hazahordtam az utcáról mindenféle állatot. Már volt, hogy anyuék kiakadtak, hogy ha még valamit hazaviszek, engem eresztenek szélnek...
      Most is szívesen lennék pl ideiglenes befogadó, ha kertes házban élnénk, de így sajnos nem tudok...
      Az együtt evés már nagyon jól megy, és néha-néha kergetőznek is egymással. Eleinte a minicicc félt Jägertől, mert az sokat fújt rá, majd ő is elkezdett fújni az "öregre", de most már alakul a viszony (bár kicsit izgulok, mert ma vannak először egész nap egyedül-ketten otthon, remélem minden oké)

      Törlés
  8. Egyemmeg de édes! Úgy szeretem a pici cicákat! Húgi is kapott még a nyáron egy kis cicát, de a nagyobbik ki nem állhatta! Aztán egyet gondolt, és úgy nyávogott neki mint ha a kölyke lenne, és kísérgette mindenhová...aztán megint egyet gondolt, és utálta megint! Nem érteni ezeket a cicákat! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát máshogy gondolkodnak, mint mi, az tuti :-)
      Én azt nem értettem, hogy Jäger minket miért utált az elején, de már minden rendben, hozzánk is bújik és a picire sem haragszik :-D

      Törlés
  9. Édes kis angyalka... :) Gyönyörű! Nekem is volt ilyen cicám, Cso-cso-szán volt a neve... röviden: Csocsó. :D

    VálaszTörlés
  10. Ittenem, hát meg kell zabálni! :D Nagyon aranyos kiscicuska. Én is imádom az enyémet, csak olyan hamar megnőtt tényleg. :D Igazi cicahölgy már! :) Nálunk nem telik el úgy év szinte, hogy valamilyen állatot be ne fogadnék. A baráti körünk nagy részét én láttam el cicával és kutyával, de lakott már nálunk sérült veréb, galamb és vadkacsa is. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyetértek! Olyan jó lenne, ha tovább lennének ilyen picikék :-)
      Hű, Te is nagy állatmentő vagy! Én "csak" kutyát, macskát, hörcsögöt vittem ha (a hörit konkrétan egy kukából... meg tudtam volna verni azt, aki kitette...)

      Törlés
  11. Egyem meg a szívét de édes :]
    Én most akarok majd "örökbe fogadni" egy culist :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Honnan fogadsz örökbe?
      Szoktad nézni a veszprémi állatvédők vagy a Vackoló oldalát?

      Törlés
  12. megzabálom! :)) gyönyörű macsek! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg ennivaló kis jószág, imádom! :-)

      Törlés
  13. De jó sok-sok képet látni róluk! <3 Azért vicces, hogy ezennel Nektek is egy vöröses kandúrotok és egy teknőctarka lánycicátok lett, csakúgy, mint nekünk. Ezek után már csak azt tudom mondani: Vigyázz a gazdátlan fehér kutyusokkal... :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nekem is feltűnt már a párhuzam! :-)
      Sőt, tegnap este amikor néztem a videód, mutattam is Lalinak, hogy nézd, ő az akitől tanácsot kértem amikor örökbe fogadtuk a kismacsekot, és erre pont felemelted Schrődingert :-)
      Muffin is az utcáról került Hozzád? Ezt nem is tudtam!
      A talált cicán megtaláltam a macskás történeted, de Muffin származását nem ismertem.
      Azt hiszem az Emberem már nem lenne ilyen jófej, ha kutyával térnék haza, valamiért inkább a macskákat szereti inkább...

      Törlés
  14. Nagyon édes cica, örülök, hogy Hozzátok került :) Nálunk ugyebár Bella menhelyes, a macsekot meg rokon találta és adta nekünk, meg anyuméknál is a mostani macskájukat én szedtem le egy fáról, az előzőt is utcán találtuk.. mi vonzzuk a kóbor cicákat :D

    VálaszTörlés
  15. Te jó ég *-* Nagyon édes a cicu :3 Örülök, hogy befogadtátok :)
    Mi ugyanilyen teknőcmintás cicát fogadtunk be 3 éve :) A szüleim néptáncoltak, és a művelődési ház ajtajában ücsörgött a cicc. Senki sem akarta befogadni, ezért kicsit meglepődtünk a hugommal, amikor anyukám kabátja alól kibújt egy cicus :D

    VálaszTörlés
  16. Jajj de kis aranyfalatka :):) tündéri kiscica, bárcsak nekem is lehetne! :(

    VálaszTörlés
  17. Micsoda különleges cicuka :) Nagyon szépséges cuki szőrgombóc :3

    VálaszTörlés
  18. Ittenkém, de tüneményes ez a cicus! *.* Nekünk is eddig mindegyik cicusunk örökbefogadott állatka volt, én sem tudom megérteni, hogy képesek egyesek kirakni őket az utcára...

    VálaszTörlés
  19. De drága és cuki!!! Én macskaőrült vagyok, imádom őket. Persze a kutyákat is, de a cicák különös helyet foglalnak el a szívemben. :) És igen, beugrott a bundájáról, hogy kisleányka lehet. Nagyon kedves tőled, hogy befogadtad. Nekem egy cirmos, ex utcalakó macskám van, becsületes neve Mókuska, és imádom, és veszettül hálás, imádnivaló döggentyű. :)

    VálaszTörlés